Zajti Balázs

2012-ben minden autótulaj a kötelező biztosításán túl baleseti adót köteles fizetni. Ezt az összeget a kgfb-ból számolják ki. 30%, de max napi 83 Ft.

Az én biztosításom idén 65 000 Ft, tehát ez alapján (ha nem váltok biztosítót) 19500 Ft lesz az adó. Ez kb napi 53Ft. 1,8-as autó, fiatal férfi tulaj… Ismeri mindenki hogy ezek mind növelik a biztosítást. De ami még növeli az a károkozás. Én nem okoztam kárt. Aki viszont birtokol egy 3 literes motorral megpakolt böszme terepjárót, ne adj Isten velem egykorú budapesti lakos, az alaphangon többet fizet mint én. Ha még balesetet is okoz, akkor megintcsak több a biztosítás, így a baleseti adó is, viszont ezt nem fizettetik meg vele, mert napi  83 Ft-nál maximalizálták a balesei adó összegét. Eddig világos. Kérdezem én, hol itt az igazság? Aki drága autót vesz mert megteheti, balesetet is okoz, az arányosan kevesebb adót fizet mint aki csóró, ésnem okoz baleset. Megint azok fizetnek kevesebbet, akiknem meg se kittyanna az a + összeg. Nem mintha meglepődnék ilyesmin, csak mi a retkes francért kell ennyit dolgozni ezeken a pénzbeszedési törvényeken? Utána ugyan nem néztem, de az állam tulajdonában lévő kocsikra jövőre nem kell kötelező biztosítást kötni, mert külön rendezik a károkat. Akkor vajon a baleseti adót se kell vizetniük? Vagy befizetik a 0 Ft kötelezőjüknek a 30%-át?… Nagy kérdések ezek. A következő téma az elrörlendő adójóváírás kompenzálása lesz…

Elkészült az új oldala az immár 6. alkalommal megrendezendő BIG Diákfilmfesztiválnak.
Aki kedvet és bátorságot érez, hogy nevezzen az megteheti a http://bigfilmfesztival.hu oldalon.
Várunk filmeket minden témakörben és stílusban, a honlapon minden infót megtaláltok. Itt pedig a felhívás olvasható:

Az a helyzet, hogy szokásomhoz híven túlvállaltam magam.
Egész évben arra vártam, hogy ha eljön a nyár, majd pihenek, azt csinálok amit szeretnék és végre foglalkozhatok olyan dolgokkal amikre eddig nem volt időm, bár utóbbiak közül most egy sem jut eszembe.
A lényeg, hogy eljött ez a pillanat körülbelül egy hónapja, én pedig ennek örömére majdnem minden szembejövő munkát elvállaltam, ami marha jó mert pénz az kell, ha inni akar az ember, meg vannak köztük élvezhetőek is, de kicsit összetorlódtak a dolgok, és ettől mindíg kiakadok.

De vegyük sorra a mostanság történteket:

A BKF féle felvételin műveltségi okokból kibuktam a második körben, ezt annyira nem is bánom.
Csütörtökön voltam egerben felvételizni, szokás szerint nem vettem túl komolyan a dolgot. Illetve hogy egészen pontos legyek semennyire sem foglalkoztam vele. Pontos eredmény nincs, annyit tudtam meg hogy a gyakorlati vizsga (ez volt csütörtökön) 170/200 pont lett de ez nekem semmit nem mond ilyen formában. Viszont elég jól elvoltunk, Eszter és egy barátnője lejöttek velem, ettünk, ittunk, és legalább 10 percig városnézünk is. Haza felé felmentünk a Kékestetőre. Van jó sok fotó amit egyszer majd feltöltök.

Nem tudom írtam e már, de a nyelvvizsgám sikerült, ami azért jó, mert jó. Plusz mert nem kell mennem újra, plusz mert így elmondhatom, hogy van. Én azt gondoltam, hogy majd ha megvan a papír akkor több önbizalmam lesz teszem azt angolul szövegelni, de tulajdonképpen rájöttem, hogy ez hülyeség. Igazából eddig soha semmilyen formális szarságtól nem lettem több, úgyhogy továbbra is tartom a véleményem, hogy ezeknek nincs értelmük. Legalábbis az én esetemben biztosan.

Lapozzunk:

A hétvégén voltunk a zenekarral a III. Sárvári Fúvószenekari Versenyen. Nem olyan vidáman jöttünk el, mint ahogy a két napot töltöttük, van rá magyarázat, de azért itt is él az a dolog, hogy ha már magyarázni kell, ott valami nem okés. De szerintem jól játszottunk, mindent megtettünk az ügyért, a probléma nem itt keresendő. Azért az olyan jóleső dolog volt, hogy a viszonylag szanaszét ülő zenekar az eredményhirdetés után egy kupacba gyűlt. Mondjuk így leírva nem egy nagy vaszizdasz, de az éppen aktuális hangulatban jó érzés volt látni az összetartást, még ha akkora dráma nem is történt. Sárvár szép hely, Szombathelyen meg ettem 20 centi átmérőjű hamburgert.
Szóval nem unatkozom mostanság, és ami még jön: Krakkó, Erdély, Horvátország, Olaszország, Balaton, Szeged és még ki tudja mi. Mára ennyi mert kezd kifogyni a tinta a tollamból.

Mit csinál egy fiatal vagy nem fiatal átlagos állampolgár az interneten?
Na ez az a kérdés amire nem tudok válaszolni. De hogy én hogy tudtam ennyi időt gép előtt tölteni, arra most azt hiszem tudok. De menjünk sorba.

Mél, cset, szosölnetvörk, hírek, jútyúb, érdekességek gúgülríderből. Kb ezzel ment el az a napi 50 óra amíg a gép előtt ültem. Plusz persze munka, filmnézés, zene, de ez most nem a téma része.

Namármost amiért ezt leírtam: Vettem egy iPhone-t mert már elég régóta akarok birtokolni egyet, plusz mivel sikerült a nyelvvizsga - köszi a gratulációkat - így megérdemeltem. Egy fekete iPhone3Gs-ről van szó, erre majd felmegy az iOS 5 úgyhogy jó lesz nekem, de hogy visszakanyarodjunk a témához: 3 napja van meg, de azóta ha a Mac elé ülök mindíg rá kell jönnöm, hogy nem tudok mit csinálni. Mindent elintéztem az iPhone-on. Levelezés, fészbúkolás, hírek, gúgli ríder. Ezek mind sokkal jobban használhatóak iOS-en. Tudom egy iPad ideálisabb lenne a feladatra, de annak is megvannak a hátrányai. Egy szó mint száz, szinte teljesen átköltöztem az életem kocka részével az iPhone-ra. És ami még érdekesebb, hogy ugyan azok a tevékenységek rövidebb időt vesznek igénybe. Nem kalandozok el ikonokat pakolászni meg fájlokat rendbe rakni stb stb. Teljesen gördülékeny a dolog. Mivel még kicsit ugye friss a téma, mobilnetre is csak ma fizettem elő így még írni fogok erről, de valahogy könnyebben és “normálisabban” lehet ilyen eszközökkel intézni az internetes dolgokat. Nem kell ücsörögni monitor előtt, akár hol lehet az ember, közben mást is csinálhat, szóval ez a “monitor előtt egérrel billentyűvel” már egy lejárt dolog azt hiszem. Kivétel munka természetesen, mert filmeket készíteni iPhone-on elég nehézkes. Na hallotok még erről a témáról itt.

Beharangozónak pedig: Nemrég értem haza a Roger Waters féle The Wall koncertről ami elég sok területen hagyott bennem mély nyomokat. Waters 67 éves és úgy rohangászik a színpadon mint egy 10 éves. Én elfáradtam mire felmásztunk a parkolóházból az emeletre. A koncert technikai oldala meg aztán leírhatatlan. A zenét gondolom nem kell ecsetelnem, de amit itt vetítéssel fényekkel és hangeffektekkel műveltek azt úgysem tudom leírni, de azért meg fogok vele próbálkozni.

Rég postoltam, úgyhogy most kiírom magamból a problémákat, hátha működik a dolog.

Voltam nyelvvizsgázni nem rég. Hát mondjuk úgy: nem nyert, de ez nem is olyan eget rengető probléma. Most  éppen a közepén vagyok a BKF felvételinek. Kaptunk egy feladatot a hétvégére, 3 perces filmet kellett készíteni két nap alatt, mondanom sem kell hogy egyébként sem unatkoztam egész hétvégén, de még ezt is be kellett valahogy paszírozni. Éppen a vágást kéne csinálnom de valahogy most kikészít és leragadnak a szemeim annyira hulla fáradt vagyok. Nem rég szoktam csak rá a normális korán fekvés korán kelés módszerre de máris borul az egész. Továbbá kikészít hogy nem sikerül megvalósítanom az elképzeléseimet semmilyen téren. Visszagondolva persze mindig az a véleményem hogy a negyedét se tettem meg a dolgokért annak amit tehettem volna, de amikor éppen valamivel kéne foglalkozni - mint most - még az a negyed is többnek tűnik mint amennyi erőm van. Holnap dolgozni kell + leadni a filmet és még egyéb elmaradásaim is vannak más téren, tehát addig nem mehetek aludni amíg nincs kész. Már kezd egy kicsit sok szarság összegyűlni és valahogy egyfolytában minden a fejembe van, itt motoszkál, hogy még ez is van, azt is meg kell csinálni, ezt-azt elintézni stb. és ez lassan kezd kibírhatatlan lenni. Egyszerűen nem találok megoldást arra, hogy a még nem elvégzett feladatok ne menjenek egymás rovására meg az enyémre. Tudom, egyszer meg kéne mindent csinálni, de valami úgyis marad, és előbb utóbb feltorlódnak aztán mindig ide jutok.

Most épp azt kéne eldöntenem hogy összevágjam e a filmet - talán 3-ig végzek vele - és leadhatom holnap, vagy inkább aludjak és hagyjam a felvételit, mert ha nem alszok egész héten totál KO leszek.

Tegnap volt a Dunakeszi Koncertfúvósok minősítő hangversenye. Jupíjé, túl vagyunk rajta.
Voltak apróbb problémák - hol nincsenek- de szerintem nam túl nagy az arcom, ha azt mondom jók voltunk.
Sikerrel zárult az este, arany minősítést kaptunk mindkét kategóriában.

- koncertfúvós kategória: arany minősítés
- show- és szórakoztató zene kategória: kiemelt arany minősítés

Hangfelvétel is készült, meg persze videó felvétel is, (ezúton is köszönet az operatőröknek, név szerint Szilágyi Panninak, Nagy Péternek, Zajti Ferencnek és Zajti Gábornak). Fogok feltenni ide is videókat ha egyszer addig jutok, hogy összevágom, de most sok minden összetorlódott. A Fóti Waldorf Szólóest project a célegyenesben, de ezen kívü még sok megoldandó utómunka van.

Ismét egy ajánló fiatal filmeseknek.

5. BIG Diákfilmfesztivál - bigfilmfesztival.hu

Pár dolog a hétvégéről röviden. Később kifejtem egyiket-másikat.

Foci VB: Eddig csak az Anglia-USA meccs volt említésre méltó, akit érdekel úgyis tudja akit nem annak ennyi infó elég.

Szombaton kamerástul elvittek sárkányrepülővel egy körre. Ami annyira jó volt, hogy “ha én gazdag lennék, jaha diga diga…”. …szóval akkor valami megoldást találnék arra, hogy repülhessek. De ki tudja mit hoz a jövő, majd nagyon akarom és akkor…
Annyit elmondok hogy annyira nem brutálisak a gravitációs hatások mint egy utas szállítón - főleg felszállásnál - így nem is olyan félelmetes, mint gondoltam. Viszont maga a fíling - hogy trendi kifejezést használjak - iszonyatosan jó.  Nem dobozban ül az ember, mégis száll.

Utasszállítón annyira át sem éreztem soha, hogy most tényleg repülök, nem volt olyan valóságos az érzés és a látvány. Akár szimulátor is lehetett volna. Itt viszont: fújt a szél, nem is kicsit, ha körül néztem alattam nem egy hatalmas vasdarab, hanem a város volt, a föld. Nem voltunk olyan magasan, hogy egy lapos tapéta legyen a látvány. Felülről láttam azokat az utakat, amiken eddig csak autókáztam, a vonatsíneket, a Dunát. (nem, azokon még nem autókáztam) Ha köptem volna egyet, lent megkereshettem volna a termést. Szóval olyan valóságos volt az egész. Végre nem felfelé kellett néznem, hanem lefelé és mindent láttam. Nem is foglalkoztam azzal, mit vesz a gép, csak élveztem a röpke 10 percet. Amikor leértünk, hazafelé végigmentem azokon az utakon, amelyek fentről nézve megmaradtak a fejemben. Egyszer írok erről egy költeményt.

Még van egy kis termés, ismét lassított videó, a téma most a kutya, és az ő macerálása. Van egy-két érdekes felvétel. Nézzétek:

Ezen kívül annyi, hogy ma (vasárnap) egész nap a következő Kalandozó különkiadást csináltuk, amiben Lengyelország lesz. A Vitorlással a dalmát szigetvilágban c. rész szombaton lement adásban, így egy kis rész felkerült a honlapra is. Most alszom, holnap munka.

Most nézem lefelé milyen terjedelme van a site-nak.

Rövid leszek, mert késő van.
Készítettük a Bródyban egy lassított felvételes kis filmecskét Dabi Istvánnal. Bemutatom, ő az iskolában filmkészítésre és hasonlókra tanítja a diákokat. A sztori annyi, hogy felfedeztem, hogy lehet a kamerákkal 200fps-sel felvenni, szóval kipróbáltuk. Pofon is vágtam magam, de az nem mutatott jól, így nem szerepel a videóban. Még megemlíteném, hogy voltam futni a Fut a Vácon, és kenuzunk a Petivel az árvízben, utóbbiról itt vannak a képek. Elkészült a Kalandozó vitorlázós különkiadása, valamikor a héten vetítik az m2-n. (update: Június 12, 16:00) Címszavakban a tartalomból: Horvátország, szigetek, vitorlások, borok, háborús mindenféle, tenger és még sok más, mindez 25 percben. Már csak a lassított felvételes videó van hátra.